monstone-blog

András, egy tapolcai gyűjtő lepett meg bennünket egy e-mail-el, miszerint a haláp-hegyi bányaépületet elbontották, esetleg érdemes körülnézni, hátha valamit megbolygattak. A levél hatására előjöttek a halápos emlékeink. Nagyon régen, 2003 januárjában, egy szép hómentes napon voltunk ott, néhai szálkásszőrű tacskónkkal. Több órán át bóklásztunk a gyönyörű időben, és mi nem találtunk semmit. Bezzeg a kutya összegyűjtött vagy száz bogáncsot, amit végül csak ollóval tudtunk eltávolítani.

Mindössze egyszer mentem vissza, de csak fotózni, mert a bányában lenyűgözően szépek a bazaltoszlopok. Most viszont már tisztában vagyunk azzal, hogy kezdő ásványgyűjtő korunkban sok helyen semmit nem találtunk, mert még azt sem tudtuk, mit kell keresni (a bazaltban keresgélés különben sem ideális a kezdőknek). A mostani hétvégén viszont szép napos időt ígértek, fogtuk tehát a hátizsákot, és irány a hegy.

Az eltelt hét év alatt sokat fejlődtünk, erre bizonyíték, hogy bár a bánya nem változott, most mindenütt ásványokat találtunk. Hogy mégsem tömött hátizsákokkal jöttünk haza, abban egy dolog akadályozott csak: rettentően kemény a bazalt. Persze, ha az ember sokáig ütlegeli, akkor eltörik, de a leváló szilánkok félelmetes sivítással húznak el a fejünk mellett, egy nagyobb darab meg egyenesen úgy orron talált, hogy könnybe lábadt a szemem is. Ideje lesz szerezni egy plexi maszkot… A másik veszélyforrást a leomlott bazaltoszlopok jelentik. Ha valaki rálép akkor lehet észrevenni, hogy nagyon labilisak, mozognak. Miután ezt észrevettük, nagy ívben kerültük az egymásra halmozódott oszlopdarabokat. Nem fontos, hogy az ember magára rántson egy tonnás kődarabot, elég, ha a lába szorul be kettő közé. A törmelék egyébként is több ásványos üreget kínál.

A zsákmány elég változatos lett, persze nem tenyérnyi, meg ökölnyi példányok, de sokféle, és meglehetősen érdekes. Nem számítottunk rá hogy ennyit találunk, mert már mindenki legyűjtöttnek említi a lelőhelyet. Viszont a hőmérséklet ingadozás és a fagy minden évben friss anyagot biztosít a falak alatti törmelékkupacon, így meglepően üde, friss üregeket találtunk.

A szép időben gyorsan elrepült a nap, nagyon kellemes volt, és kösz Andrásnak az ötletért !