Szamócalegelés
Közben vissza a jelenbe, hiszen június elejétől már Sopronban is fontos dolgaink vannak. Megfelelő mennyiségű eső és meleg után éppen ideje volt felkeresni megszokott szamócás és gombás területeinket, és felmérni a helyzetet. A zsákmány még igen sovány volt gombából, egy marék rókagombán kívül csak négy őzlábat találtunk, de már biztatóan nézett ki néhány gombostűfejnyi példányokból álló rókagombatelep, ha jövő héten is kap esőt, hamar megindulhatnak. Mi biztosan figyelemmel fogjuk követni a fejlődésüket.
A legjobb vargányás helyünkön viszont nagyon kellemes meglepetés ért minket, érett áfonyák kéklettek mindenhol. Habár a soproni hegyekben nagyon gyakori az áfonya, termés igen ritkán van rajta. Egyszer már próbálkoztunk a gyűjtésével, de mivel csak méterenként találtunk egy-egy szemet, nagyon lassan jött össze a lekvárnak való 15 deka. Na, ehhez képest itt rengeteget találtunk, azt hiszem, ide még visszalátogatunk.
A címadó szamócalegelés pedig folyamatos és meghatározó volt, az utak mentén, tarvágások helyén megbízhatóan megtalálhatók piros barátaink.
A hétvégén még kiugrottunk Eisenstadtba is, ott szeptember végéig kiállítás van Burgenland ásványaiból. Ez nekünk éppen kapóra jött, a legutóbbi osztrák gyűjtésünk jónéhány (főként paulibergi) példánya még meghatározásra vár. Itt tudtuk beszerezni a frissen kiadott “Die Mineralien des Burgenlandes” c. könyvet is, ez most és a jövőben is nagy segítségünkre lehet.