monstone-blog

A hétvégén ideális őszi időben teszteltük le a gánti bányamúzeumot és földtani bemutatóhelyet, hogy mennyire szórakoztató különböző korosztályok számára. A résztvevők: 5 gyerek ( 5-8 éves), 6 felnőtt, 2 nyugdíjas és 1 kutya.
Nos, a bányagödör melletti múzeum nem igazán kisgyereknek való. Sajnos az egyébként gyerekméretű kisvonatra nem szabad felmászni, a kocsikba nem lehet beszállni. A bemutatóvágatban pedig csak tablók (poszterek) vannak, ezekkel nem lehet felkelteni a kiskorúak figyelmét.
A nagy, piros gödör viszont annál inkább bejött. Túljutva a bevezető meredek részen szabadjára lehetett engedni mindenkit. A bányagödör alján,a hatalmas lapos térségen a gyerekek kiélhették mozgásigényüket, rohangálhattak, csúszhattak-mászhattak a bauxit rézsükön. Miután kirohangálták magukat, a feljebb eső lejtőtörmeléken gyönyörű csigaházakat keresgéltünk ( és találtunk is).
Közben a többi korosztály kiélvezhette a gyönyörű őszi színeket a bányában. A vörös és vajszínű bányafalak övezte katlanban a fák zöld, aranysárga és vörös lombozata, kombinálva az ég kékjével egészen fantasztikus látvány, és elfeledteti azt a tényt, hogy ez egy tájseb, amit jó érzékkel meghagytak bemutatónak, nem tömték be, vagy nem csináltak belőle szeméttelepet.
A végére úgy tűnt, a gyerekek megfelelően elfáradtak, és ennek a szülők örültek is rendesen. Estére azonban kiderült, hogy még egy óra kellett volna az igazi sikerhez, a gyerekek ekkorra magukhoz tértek és már mentek is volna vissza.
U.i. Azért az időjárásra nem árt figyelni a látogatás előtt, nagy melegben a katlan szinte forr, esős időszak után pedig ronda, vörös sárdagasztás következik.