A Bakony kőzeteinek zöme a Tethys-tenger üledékeiből alakult ki a földtörténeti középkor ( triász-jura-kréta) idején, de megtaláljuk az ennél idősebb és fiatalabb kőzeteket is. Szerkezete tektonikai mozgások hatására úgy alakult, hogy a hegység peremén találkozhatunk a legrégibb idők emlékeivel, a középvonalán pedig a legfiatalabb képződményekkel. A leírások ezt az időrendi és térbeli sorrendet követik.
A Bakony fő tömegét a triász fődolomit és mészkő alkotja, sok különlegesség nincs benne, de szép sziklaalakzatokat alkot pl. a Tési-fennsík és Bakonykúti közötti Barok-völgyben, az ország egyik legszebb szurdokvölgyében ( a turistatérképen Burok-völgyként szerepel, de az eredeti és magyarosabb elnevezés a Barok). A völgyet nem a lefolyó víz vájta ki, hanem tektonikus mozgások okozta törés eredménye. A csapadékvíz ma sem a völgy fenekén folyik el, hanem ismeretlen mélységekben a föld alatt. A hatalmas sziklákon és a barlangokon kívül figyelemre méltó a növényzete is. A védett szurdokerdő ősállapotában található, ritka jégkorszaki maradványnövények tenyésznek, a dolomiton a szélsőséges körülményeket jól tűrő társulások alakultak ki. A nagyjából 10 km-es völgy nehezen járható a természetes állapot miatt, lépten-nyomon kidőlt fákon kell átlépegetni, nyáron pedig a sűrű aljnövényzet ( csalán!) nehezíti az utat.
Egész Európában egyedülálló természeti látvány található Úrkúton, a Csárda-hegyi Őskarszt. A terület kőzetét alkotó alsó-jura ( kb. 184 millió éves) mészkő keletkezése idején tenger borította a környéket. Ennek mélyebb, oxigéntől elzárt részeiben mangán rakódott le. A tengerelöntés és az üledékképződés az alsó-krétáig tartott, majd 110 millió évvel ezelőtt, az alpi hegységképződéssel kapcsolatos tektonikus mozgások hatására a terület kiemelkedett és szárazra került. Az ebben az időben uralkodó trópusi éghajlat hatására gyors és intenzív karsztosodás indult meg, kialakítva a trópusi karsztra jellemző formákat: kúp-, és toronykarsztok, karrmezők. Ekkor megtörtént a mangán áthalmozódása is, felhalmozódása a töbrökben. A későbbi korok már éppencsak annyi üledéket hagytak, hogy megőrizzék a lepusztulástól a kialakult karsztformákat. A következő lépés már a jelenben történt, az akkori Zichy-birtokon rábukkantak a mangánércre. A bányászat 1926-tól 1930-ig kizárólag kézi erővel történt, ennek köszönhető, hogy a trópusi karsztformák tökéletes állapotban maradtak fenn. Amit ma itt láthatunk, egy ritka szép, szűk kanyon a 20-25 m magas sziklafalak között. A falakon megfigyelhetők a karsztosodási jelenségek, a gyönyörű, rózsaszín-zöldes-sárga mészkőben pedig ( már ahol nem borítja vasas-mangános kéreg) a kora-jura tenger ősmaradványai - kistermetű ammoniteszek, tengeri liliomok, karlábúak. A terület 1953 óta természetvédelmi terület. Mára az Úrkúti Faluszépítő Egyesület és a Pangea Egyesület teljesen megtisztította a területet, információs táblákat helyeztek ki, és egy falépcső is elkészült, megkönnyítvén a lejutást az egykori "bányába".
Olaszfalu mellett ( Zirctől 3 km-re, a 82-es úton) található az Eperjes Tanösvény, ami 4,5 km-es kellemes séta keretében kb. 100 millió év emlékeit mutatja be. A domb nyugati oldalán bukkannak ki az ammonitesz tartalmú jura rétegek, a feltárásokban kis szerencsével láthatunk lenyomatokat vagy kőbeleket. A tanösvény közepén, öreg vadcseresznyék közelében néhány méter magas sziklafalat alkot a 105 millió éves kréta kori mészkő, benne rengeteg kisméretű Hippuritesz kagylóval.
A sziklafal tetejére felkapaszkodva egy karrmezőn keresztül jutunk a hangulatos hagyásfás legelőre, ahol jókat lehet barangolni, és ami nagyban hozzájárul, hogy ez az egyik kedvenc tanösvényem. A tanösvény megközelíthető Olaszfaluból, vagy a 82-es út melletti parkolóból. Segítségképpen feltettem egy térképet a galériába.
A sümegi Várhegy, bár alakjában hasonlít a közeli tanúhegyekhez, nem vulkáni kúp, hanem kréta mészkőből felépülő tektonikus sasbérc. A vár megtekintése mellett a környék köveinek megismerésére is több lehetőség van. A természetvédelmi területté nyilvánított Mogyorós-dombon az alsó-jurától az alsó krétáig terjedő időszak mészkőrétegei szinte függőlegesen állnak, éppen ezért a geológusok egy kutatóárkot létesítettek. E közben találtak rá a 6-7 ezer éves tűzkőbányára, ahol a kor embere szarvasagancsból készült szerszámmal fejtette a tűzkövet. Ekkor, a neolitikum végén, alakult ki a virágzó dunántúli kovakőbányászat és kereskedelem.
Szintén Sümegen található a Sintérlapi Tanösvény, amit egy volt kőbányából alakítottak ki. A bányában közép-, és felső-kréta mészkövet fejtettek, itt már tekintélyes méretű Hippuriteszeket (leírás az Eperjes Tanösvénynél) lehet látni. A Mogyorós-dombot a 84-es főút mellett, Sümeget Keszthely irányában elhagyva találjuk, a Sintérlapi Tanösvényt pedig Hévíz felé, a táblát követve.
A cseszneki várat sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen szép kis szurdok, a Kőmosó-szurdok rejtőzik a Várhegy alatt, és ez néhány perces sétával könnyen elérhető. Ahol a szurdok összeszűkül, a patak vízesést alkotva esik a Törökfürdőnek nevezett kis medencébe, amit elméletileg fürdésre is lehetne használni, de ottjártunkkor a víz éppen csak csordogált. A szurdokon végigsétálva, a túlsó végén két barlangot találunk, az egyik a néphit szerint a vár titkos bejárata volt, de ez aligha lehetséges, mivel csak 30 m hosszú. A Kőmosó-szurdok legegyszerűbben a várat északról megkerülve, a Vasút utcából közelíthető meg.
Csesznek jó kiindulópont az Ördögárki kiránduláshoz is, a temetőnél kiválóan lehet parkolni, innen 1 óra alatt lehet elérni a piros jelzésen az Ördögárok bejáratát. Hol a patak szélén, hol a mederben haladva gyönyörködhetünk a legkülönfélébb sziklaképződményekben, kisebb-nagyobb barlangok, magányos sziklatömbök, hasadékok, ereszek kísérik az utat. A szurdokvölgy legszebb részén találjuk az Ördöggátat, ami tulajdonképpen egy sziklakapuba szorult leszakadt kőtömb, átjutni csak az egyre hiányosabb vaslétra és a beszorult farönk segítségével lehet. Itt találjuk a Bakony második legnagyobb barlangját, az Ördöglikat is. Ha közelebbről megnézzük a köveket, kisebb-nagyobb korongokat láthatunk bennük, ezek a népnyelv által Szent László pénzének nevezett nummuliteszek.
Vissza Csesznekre érdemes a zöld jelzést követve a Kőárok völgyön keresztül menni, az itt látható háznyi sziklatömböket már újra a triász mészkő alkotja.
