MONSTONE.hu

Kőszegi hegység

A Kőszegi-hegység szintén azon területek közé tartozik, ahol ritkán botlunk más turistákba, pedig a környék igazán megérdemli a figyelmet. A hegység kőzetei a jura-kréta időszakban keletkeztek a Tethys-tenger üledékeként, tehát megegyeznek a Dunántúli-Középhegység egyes kőzeteivel. A látványos különbség abban áll, hogy a Kőszegi-hegység anyaga az Alpok felgyűrődésekor ( felső kréta-oligocén) palákká alakult át, a gyűrődések több helyen is megfigyelhetők.

Szépen látszódik ez a Kalapos-köveknél, melyek alakját az időjárás formázta. A nagyobb mésztartalmú részek kioldódtak, míg a kevesebb meszet tartalmazó kalapok megmaradtak. A túrát a bozsoki Sziráki kastélynál érdemes indítani, mivel ez egy tanösvény is ( Óriások útja), ami 5 táblán mutatja be a sziklaalakzatokat. A kék háromszög jelet követve a volt határsávon vezet az út, majd a hegygerincen élesen balra kanyarodik. Érdemes azonban még 20 m-t tovább menni, és megnézni a Széles-kő sziklaletörését is. A turistaút itt egyesül a Velemről induló piros háromszög jelzéssel ( ez még nem szerepel a turistatérképeken!), és már együtt érik el a kb. 400 m-re levő Kalapos-köveket. Itt két barlanghoz is vezet külön jelzés, ezek persze nem túl nagyok. A kövek a környék jellemző kőzetéből, zöldpalából állnak. Színét klorit, epidot, aktinolit adja, kiinduló anyaga tengeri vulkanizmus során keletkezett.

Velem közelében, a Szent Vid hegyen magas szervesanyagtartalmú palaváltozatot, grafitos fillitet láthatunk. A hegy már az újkőkor óta lakott, az i.e. 13-11. században a környéken található réznek és antimonnak köszönhetően fémműves telep alakult ki. A templom közeli ásatások feltártak római, avar és honfoglaláskori leleteket is.

Sokáig vitatott volt, hogy melyik időszakból származnak a Kőszegi-hegységet alkotó palák, a kérdés eldöntésében segített a cáki kőfejtőben található 200 millió éves konglomerátum, ami egy ősfolyó kavicshordalékának átalakulásából keletkezett. A kavicsok anyagában felső-karbon, perm, triász élőlények maradványait találták. Cákon mindenképpen tekintsük meg a műemléki védelem alatt álló pincesort, ahol egykor gesztenyét és gyümölcsöket tároltak.