MONSTONE.hu

Mecsek

A Mecsek szerkezete szintén csaknem teljes a földtani ókor elejétől napjainkig. Legidősebb kőzetei, a szilur-devon korú fillitek (Ófalu - Aranyos-völgy), illetve az alsó karbon korú ( 300-330 millió éves) gránit a Mórágyi rögben, csak a szakértőket hozzák lázba, de a permtől kezdve ( Jakabhegy) már a szélesebb közönség számára is sok érdekességet nyújtanak. Fő tömegét a középkori kőzetek adják, ekkor keletkezett a feketekőszén is. A képet még sokszínűbbé teszik a változatos vulkáni kőzetek, mint például a fonolit, az andezit és a tenger alatt keletkezett párnaláva. A jelenkor látványos képződményei a mésztufagátak.

fotó a jakabhegyi babás szerkövekről — Galéria

Nyugati-Mecsek

A Jakabhegy méltán közkedvelt kirándulóhely, hiszen itt minden megvan, ami egy egész napos kiránduláshoz kell. A hegy lábánál fekvő falvakban Árpád-kori templomok, a Babás szerkövek, a hegy tetején kora vaskori földvár, halomsírok, és egy pálos kolostor romjai. A falvak a legidősebb, felső perm időszaki, folyóvízi-sóstavi eredetű homokkőre települtek. A mélyebben fekvő réteg szürke-zöld színű, ez a kőzet tartalmazza az uránérc lencséket is, melynek bányászatával 1997-ben hagytak fel. A zöld szín mocsári eredetre utal, és az urán éppen ilyen környezetben dúsulhat fel. A következő réteg már vöröses-sötétlila színű, színével az éghajlat félsivatagivá válására utal. A turistautat követve, ezeken a kb. 250 millió éves köveken haladva érünk fel a Babás szerkövek szintjére, itt már a Jakabhegyi Tanösvény táblái segítik a tájékozódást. A perm időszak után tengerelöntés jelzi a triász kezdetét, innentől vált általánossá a tengeri üledékek keletkezése, a korszakhatár tanulmányozható is az egyik sziklafalon. Először nagy méretű kavicsokat tartalmazó konglomerátum keletkezett a szárazföldi kőzetek gyors lepusztulása következtében ( konglomerátum: összecementálódott, legömbölyített kavicsok, a kötőanyag szilícium vagy kalcit), a szél és víz mállasztó hatására ebből jöttek létre a különleges sziklaalakok, a Babás szerkövek. Érdemes egy pillantást vetni a sziklatömbök anyagára is, kavicsos és homokos rétegek váltakoznak, keresztrétegződések utalnak az egykori folyásirányváltozásra, és a kavicsok anyaga utal a korábban a közelben létezett hegységek anyagára. Ugyanezt a konglomerátumot találjuk Cserkút mellett a Cserkúti dombsoron - szintén természetvédelmi terület, megközelíthető a falu főutcájáról, a táblát követve.

A turistautat fölfelé követve már a jakabhegyi vörös homokkövet láthatjuk, utunk elvezet egy felhagyott kőbánya mellett is, melynek anyagát megtaláljuk a hegylábi kis falvak temetőiben, kerítéseiben is beépítve. A hegy peremén a Zsongorkőnél csodálatos kilátásban lehet részünk, és itt található a Remetebarlang is. A hegy tetején már az elmúlt két évezred emlékeivel találkozunk. A korai vaskorban ( hallstatti kultúra) az itt élő nép nagy kiterjedésű földvárral védte települését, a földsáncokon kívül találjuk temetkezési helyüket, a több száz halomból álló sírmezőt. A földváron belül egy 1225-ben épült pálos kolostor romjait találjuk, ez ma felújítás alatt áll. Története és néhány korábbi kép a wikipédián.

fotó a Melegmányi-völgy mésztufagátjairól

A triász közepén a Mecsek területét sekély tenger borította, ekkor rakódott le a sötétszürke, nagy szervesanyag tartalmú bitumenes mészkő, ez a Nyugati-Mecsek jellemző kőzete. Nagyon jól karsztosodik, így a terület igen gazdag karsztjelenségekben, töbrök, víznyelők, barlangok találhatók nagy mennyiségben. A karsztvíz a hegység peremén, illetve a mélyebb völgyekben tör a felszínre. Ilyen karsztforrások táplálják a Melegmány tájvédelmi körzet patakjait is. A víz magas mész- és szénsavtartalmú, ezek lerakódásával alakulnak ki a nevezetes mésztufa gátak, lépcsők. A mésztartalomból nem csak a korábbi rétegekre jut, hanem a vízbe hulló leveleken, ágakon, gyökérdarabokon is kérget képez, és a szervesanyag elbomlásával alakul ki a kőzet lyukacsos szerkezete. A Melegmány két fő völgye a hosszabb Nagymély-völgy, és az ebbe a Petnyáki-völgyön keresztül csatlakozó Melegmányi-völgy. A leglátványosabb mésztufalépcsők, vízesések a Melegmányi-völgyben találhatók. Fő forrása az Anyák-kútja, a hozzá tartozó forrásbarlang 60 m hosszú, és egy 2,5 m mély tó is található benne, amelyben vakrákok is élnek. Érdemes végigjárni az egész völgyrendszert, mert minden területen találunk érdekességeket, minden pataknak megvannak a mésztufalépcsői, a Mély-völgyben Kőfülke, a Kőlyuk-barlang, az út mentén töbrök ( dolinák), víznyelők, bő vizű karsztforrások találhatók. Akinek ideje engedi, bővítse ki a kört Mánfa Árpád-kori templomának megtekintésével.

Tippek:

Érdemes hosszabb esős időszakok után meglátogatni a területet, ilyenkor a leglátványosabbak a mésztufalépcsők, vízesések.

Keleti-Mecsek

A Keleti-Mecseket zömmel a jura-kréta üledékes és vulkáni kőzetek építik fel. Ez az anyag nem karsztosodik, így a Nyugati-Mecsekkel szemben látképét a mélyen bevágódott völgyek határozzák meg, a változatos völgyhálózat talán a Mecsek legszebb részévé teszi. Az alsó-jura legelején ( 200 millió éve) tengerparti mocsarakban alakultak ki a feketekőszén telepek ( lásd. még a Felhagyott bányáknál: Vasas külfejtés), majd kimélyült a tenger, és hosszú időszakon keresztül csak tengeri üledékképződés következett. Ezt csak az alsó-krétában szakította meg a részben tenger alatti vulkanizmus. A kréta végén a terület kiemelkedett, a meginduló intenzív mállás hatására gyakorlatilag lekoptak a hegyek. A későbbi korok emlékeit csak a peremterületeken találhatjuk meg.

A Keleti-Mecsek földtörténetének szép metszetét láthatjuk a Márévári-völgyben, a középső jurától az alsó-krétáig 50 millió év hagyta itt a nyomát. ( De a köveket megnézhetjük a Márévárba beépítve is) A Várvölgyön végigsétálva egy geológiai tanösvény mutatja be a terület felépítését, bár a táblákat olvasgatva nem mindig egyértelmű, mit is kellene látni. A völgy viszont egyre szebb lesz minél mélyebbre megyünk benne, a Pásztor-forrásig mindenképpen érdemes elmenni, és megnézni a patak mésztufa vízeséseit. Megközelítése: Magyaregregytől nyugatra egy erdészeti út vezet be a Vár-völgybe, parkolni a Máré-csárdánál vagy a Márévár alatti parkolóban lehet ( a várról bővebben itt lehet olvasni) . Javaslom inkább a csárda melletti parkolóban hagyni a kocsit és a várat a piros jelzésen megközelíteni ( mégiscsak kirándulni jöttünk, és az út is szebb), majd a sárga kereszt jelzésen vissza az erdészeti útra ( mivel a tanösvény a turistatérképpel ellentétben itt található), és azon elsétálni a Pásztor-forrásig.

Fokozottan védett területen fekszik a közeli Hidasi-völgy, a Keleti-Mecsek talán legszebb völgye. Legismertebb része a Csurgó, ami egy 6 m magas mésztufagátról lecsurgó vízesés. A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség , nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható.

Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van. A falut elhagyva a szintén fokozottan védett Óbányai-völgybe jutunk, néhány száz méter után már el is érjük a völgy két fő nevezetességét, a közép-jura ( kb.170 millió éves) kibillent mészkőrétegeken futó Ferde-vízesést, és a Csepegő-szikla cseppkőképződményeit. A szép szurdokvölgy persze megközelíthető Óbánya felől is, parkolóhelyek állnak rendelkezésre, és a falu egyéb látnivalókkal is várja a turistákat.