MONSTONE.hu
Villányi-hegység
A Mecsektől délre elterülő domb- és síkvidéken szigetként emelkedik ki az igen szerény magasságú Villányi-hegység ( legmagasabb pontja a Szársomlyó 442 m). A hegyet járva mindenütt a földtörténeti középkor mészköveivel találkozhatunk, melyek az akkori Európa déli partvidékén keletkeztek a Tethys üledékeként. Hegységgé válását elsősorban a felső-krétától kezdve működő alpi hegységképző erőknek köszönheti. Ezek a délről ható erők tolták a kőzettömegeket a hegységtől északra lévő szilárd, gátat képező kristályos kőzetekre, így kialakítva a helyre leginkább jellemző zsindelyszerű felépítést. A mára kialakult 7 pikkelyes rög mindegyike önmagában ismétli az egész hegység szerkezetét. A későbbi hosszú szárazföldi időszak a mészkő karsztosodásával járt, barlangokat, karrmezőket hagyva maga után. Az így kialakult üregek a későbbiekben kiváló fosszília csapdáknak bizonyultak, a pleisztocén korban beléjük rakódott vörösagyag nagy mennyiségben tartalmazza a jégkorszak gerinceseinek csontjait. A jégkorszak hagyatéka a hegylábakat borító lösz is, ami kedvező talajt alakított ki a szőlőműveléshez.
A villányi Templomhegy felhagyott kőfejtőjében kialakított tanösvény mindent egyben bemutat, amit a hegységről tudni kell. A bányászat keresztben feltárta a meredeken álló, egymásra csúszott rétegeket, így teljes a rálátás a középső triásztól az alsó krétáig keletkezett üledékekre. Impozáns látványt nyújtanak az egymásra torlódott kőzettömegek, néhol még a jelentős szerkezeti mozgások okozta barázdákat is látni a rétegek alján. A rétegek között a leginkább figyelemre méltó egy mindössze 40 cm vastag, közép-jura ( 160 millió éves) réteg, amely a világ egyik fajban leggazdagabb ammonitesz faunáját rejti magában. A feltárásban a mai napig rengeteg ammoniteszt ( és belemniteszt) látni, sokakat sztromatolitos réteg borít. ( sztromatolit: a megtelepedett kékalgák megkötik az üledékeket, melyekből idővel jellegzetes, laminált kőzet fejlődik. Keletkezése sekélytengeri környezetre utal.)
De nem ez a hely egyetlen ősmaradvány együttese, igen nagy jelentőségűek azok a pleisztocén ( 2-0,6 millió év) kori ősgerinces fosszíliák, melyeket a karsztosodott üregekbe lerakódott vörösagyag őrzött meg kiváló minőségben.
A Templomhegyen valóban érdekes és figyelemreméltó látnivalókkal szembesülünk, az pedig külön dicséretet érdemel, ahogy ezt bemutatják. A tanösvény teljesen karban van tartva, a táblákon sok és hasznos információt találunk, és ami igen lényeges, minden felismerhető amiről írnak, tényleg sok ammonitesz látható, szóval aki arra jár, a borvásárlás mellé mindenképpen iktassa be ezt a páratlan kirándulást. Mindössze egy negatívumot találtunk, hiányzik ugyanis az a tábla, ami megmutatná, hogyan lehet idetalálni. Tehát az útvonal: Villánykövesd felől érkezve Villányba a vasúti átjáró utáni kanyarban indul be jobbra egy földút, innen már csak kb 100 m az indítótábla.
A hegység szimbolikus hegye a Szársomlyó, mely jellegzetes alakjával uralja a hegység képét. Formáját az itt igen meredeken, kb 70°-os szögben álló rétegek adják, ez jól meg is figyelhető a hegy keleti részén lévő nagyharsányi Szoborparkban. A Szoborpark egy felhagyott kőfejtő udvarán áll, a hazai és külföldi szobrászok helybeli, jura és kréta korú anyagból készítették, készítik alkotásaikat. A hegy túlsó, nyugati végén még működő kőfejtő rágja a hegyet, itt fedezték fel a nagyharsányi kristálybarlangot, ami a beremendi kristálybarlanghoz hasonlóan nem csak a karsztosodásnak köszönheti létét, hanem hévíz oldotta üregeket is tartalmaz. Sajnos egyik barlang sem látogatható. A bánya és a Szoborpark közötti rész pedig annyira védett, hogy csak engedéllyel látogatható, elsősorban a kopár, karros felszínen kialakult, az országban egyedülálló, mediterrán élővilága miatt. Nevezetes a déli oldal Ördögszántásnak nevezett karros felszíne is, közte a vörös foltok az ország legkorábban keletkezett ( alsó-kréta) bauxitjának nyomai, melynek bányászatával már felhagytak. A Szársomlyó déli lábánál fekszik a borvidék legjobb adottságú dűlője is, a Kopár, mely hírnevét az északról védett, meleg helyszínnek ( és persze a borászoknak) köszönheti.
A nemzeti park 2008 májusa óta szervezett túrákat indít a hegyre, melyek szerdától vasárnapig minden délelőtt 10 órakor indulnak a Szoborparktól.
